Mi a definíciója a csillagászat fogalmának?
Ebben a blogbejegyzésben megtanulhatsz mindent, amit a csillagászat területéről tudni kell.
Boldog felfedezést!?
Mi is az a csillagászat?
A csillagászat a Föld légkörén túl található mindenről a világegyetemben szóló tanulmányozás. Ide tartoznak a szabad szemmel is látható objektumok, mint például a Nap, a Hold, a Naprendszer bolygói és a csillagok…?
Ez magában foglalja azokat az objektumokat is, amelyeket csak távcsővel vagy más műszerekkel láthatunk, mint például a távoli galaxisokat./b>, a percnyi részecskék és még olyan láthatatlan dolgok is, mint a sötét anyag és a sötét energia.
A csillagászat kezdete: a csillagképek megfigyelése
Az első megfigyelők, akik az éjszakai égboltot nézték, mintákat vettek észre a csillagokban. Ezek a minták, amelyeket csillagképeknek nevezünk, változtathatják a helyüket, de nem változtatják az alakjukat. Az emberek szerte a világban neveket adtak nekik és történeteket meséltek róluk. E történetek némelyikét mítosz vagy asztrológia néven ismerheted (az asztrológia nem tudomány).
A korai megfigyelők fényes objektumokat is észrevettek a égbolton, amelyek mintha a csillagok között vándoroltak volna. Az ókori görög filozófusok ezeket az objektumokat “bolygóknak” nevezték. ami görögül annyit jelent, hogy “vándorok”. A bolygók a mi közeli szomszédaink, és mozognak. A Nap körül keringenek, akárcsak a Föld.
Távolságok a világegyetemben
A meztelen szemnek a csillagok úgy néznek ki, mint apróbb fénypontok. De a csillagok nem aprók, hanem nagyok, égő gázgömbök, mint a mi Napunk. Azért tűnnek kicsinek, mert olyan távol vannak. A Naprendszerünkhöz legközelebbi csillag 4 fényévre van tőlünk.
A Nagy Medve csillagairól úgy gondolhatjuk, hogy ugyanilyen messze vannak. De ez is egy illúzió. Ha ugyanazokat a csillagokat az univerzum egy másik részéből nézzük, azt látjuk, hogy egyes csillagok több milliárd kilométerrel távolabb vannak, mint mások.
Hogyan lehet megmondani, milyen messze van egy csillag?
Az egyik támpont a fényessége. A távoli csillagok gyengébbnek tűnnek, mintha közel lennénk hozzájuk. De ez a mutató nem nagyon megbízható, mivel a csillagok fényessége nagyban változik. Egyes csillagok, amelyek kiemelkednek az égbolton, másokhoz képest nem túl messze vannak, de hihetetlenül nagyok és fényesek. Néhány közeli csillag pedig halvány. A Napunkhoz legközelebbi csillag, a Proxima Centuri olyan halvány és apró, hogy távcsőre van szükségünk ahhoz, hogy meglássuk!
A csillagászok ezért az úgynevezett parallaxis méréseire támaszkodnak, hogy meghatározzák a csillagok közötti távolságokat. Egy közeli csillagot két különböző helyről figyelnek meg, és összehasonlítják a helyzetét más, sokkal távolabbi csillagokhoz képest.
A világűr folyamatosan mozgásban van
Tudtad, hogy hihetetlenül gyorsan repülsz az űrben? Ez azért van, mert a Föld úgy szállít téged, mint egy űrhajó.
A Föld forog. Ha az Ékvatoron lennél, akkor körülbelül 1700 km/h sebességgel forognál. De a Föld a Nap körül is forog, és még gyorsabban mozog: 108 000 km/h. Maga a Nap pedig 850 000 km/h sebességgel mozog galaxisunk középpontja körül, magával ragadva mindent a Naprendszerben. És ez még nem minden. A mi galaxisunk, a Selyemút is 2,3 millió km/h sebességgel mozog. Ahogy a mi galaxishalmazunk mozog, úgy mozog minden más is a világegyetemben.
Gravitáció a világegyetemben
Ha a Föld ilyen gyorsan mozog, miért nem repülünk el? A gravitációnak köszönhetően. A gravitáció az univerzumban lévő összes tárgy közötti vonzóerő. Egy tárgy gravitációja a tömegétől függ: a összes anyagmennyiségétől. Minél nagyobb tömegű a tárgy, annál erősebb a gravitációs erő.
Mennél nagyobb két tárgy közelebb van egymáshoz, annál erősebb a köztük lévő gravitációs erő. A gravitáció az, ami a földön tartja a lábadat, és ami miatt a Föld és a bolygók a Nap körül keringenek, ahelyett, hogy távolodnának tőle.
Amikor ugrasz, mindig visszazuhansz a Földre. Ami felfelé megy, annak le is kell jönnie, nem igaz? Nem egészen. Valami felmehet és nem jöhet le, ha eléri a szökési sebességet, azt a sebességet, amellyel kiszabadul egy bolygó gravitációs vonzása alól. Így működnek a rakéták. A hajtóműveiket úgy tervezték, hogy a rakétát olyan erővel lökjék felfelé, hogy elég gyorsan mozogjon ahhoz, hogy eltávolodjon egy bolygótól. Az univerzum tele van “elszabadult” csillagokkal és bolygókkal, amelyek elmenekültek szomszédaik gravitációja elől.
Mi a fény?
A fény az energia egy formája, amelyet elektromágneses sugárzásnak nevezünk. Azért látjuk a tárgyakat, mert azok visszaverődnek, vagyis visszapattannak a szemünkben lévő fényről. De az elektromágneses sugárzásnak egy egész spektruma van, és a szemünk ennek csak egy nagyon kis részét képes észrevételezni. A látható fénynek ez a része különböző hullámhosszúságú fényből áll, amelyet mi különböző színekként érzékelünk.?️
A térben lévő tárgyak a teljes spektrumból bocsátanak ki vagy verik vissza a sugárzást, beleértve a ultraibolya (UV), infravörös, mikrohullám és rádióhullámok. Ezeknek a láthatatlan elektromágneses sugárzásoknak a meglátásához olyan különleges eszközökre van szükségünk, mint a “mikrohullámú” teleszkópok és a “gamma-sugár” teleszkópok.
Mi a sötét anyag és a sötét energia?
Jobb oldali kép: Az alfa-mágneses spektrométer (15. szám).
De tudtad, hogy vannak olyan dolgok a világegyetemben, amelyeket nem tudunk kimutatni, bármilyen műszert is használunk? Ezeket sötét anyagnak és sötét energiának hívják.
A sötét anyag nem bocsát ki fényt, mint egy galaxis, és nem elnyeli a fényt, mint egy fekete lyuk. A tudósok tudják, hogy létezik, mert gravitációs vonzással rendelkezik, akárcsak a normál anyag.
A sötét energia egy rejtélyes nyomás, amely a gravitációval szemben áll, és összetöri az anyagot.
A tudósok még mindig nem sokat tudnak a sötét anyagról és a sötét energiáról, de még mindig dolgoznak a titkok felfedezésén.
Ki a csillagászat atyja?
Mi a csillagászat atyja?
Galilee-t a “csillagászat apjának” nevezik. , a “modern fizika földijének“, valamint a “tudomány földijének“?
Galileo olasz csillagász, fizikus, mérnök, filozófus és matematikus volt, aki jelentős szerepet játszott a tudományos forradalomban a reneszánsz idején.
A csillagászathoz való hozzájárulása többek között a Vénusz fázisainak teleszkópos megerősítése./b>, a Jupiter négy legnagyobb műholdjának (az ő tiszteletére Galilei holdjainak nevezték el őket) felfedezése, a Milliárdos holdak megfigyelése és elemzése, a Milliárdos holdak megfigyelése és elemzése.b>Napfoltok, a Szaturnusz gyűrűinek felfedezése, a Szaturnusz gyűrűinek felfedezése, annak felfedezése, hogy a Tejút csillagokból áll, és annak felfedezése, hogy a Hold hegyek vannak.
A olasz csillagász számos olyan tudományos meglátással szolgált, amelyek megteremtették a modern tudomány alapját. A mozgástörvényekkel kapcsolatos kutatásai és a távcsövek továbbfejlesztése a világ és a minket körülvevő világegyetem jobb megértéséhez vezetett. Élete vége felé Galilei megtervezte az első ingaórát.
Ki találta fel a csillagászatot?
Az antikvitás görögjei igen kifinomult szintre fejlesztették a csillagászatot, amelyet a matematika egy ágának tekintettek. Az első geometriai és háromdimenziós modelleket a bolygók látszólagos mozgásának magyarázatára a Kr. e. 4. században a cniduszi Eudoxus és a kyzikusi Kallippus dolgozta ki.️
Mi a csillagász?
A csillagászok olyan tudósok, akik a világegyetemet és a benne lévő objektumokat tanulmányozzák. A csillagászoknak többféle típusa létezik: bolygócsillagászok, csillagászok, napcsillagászok., galaktikus csillagászok, kozmológiai csillagászok és csillagászati megfigyelők.
Sok csillagász egyben professzor is az egyetemeken, és időt szentelnek oktatásra és kutatásra. Más csillagászok részt vesznek az űrmissziók tervezésében és támogatásában.
Szívügye a csillagok? A megfigyelésükhöz felszerelésre van szükséged. Mindenki számára van valami. Kezdők, amatőrök, profik… Mindenki számára van valami. Végre szenvedéllyel szemlélheti a világegyetemet!
Remélhetőleg már mindent megtudott a csillagászat alapjairól.
Ha érdekel az űr, mindenképpen nézd meg online boltunkat!
Viszlát hamarosan a Le Petit Astronaute-nál.
Fedezd fel következő cikkünket: GN Z11