Mi a Gn z11 galaxis és miért mondják, hogy ez az eddig felfedezett legtávolabbi galaxis?
Ebben a blogbejegyzésben válaszolunk erre a nagyon érdekes témára.
Jó felfedezés!!!?
A Hubble-űrteleszkóp csodái
A Hubble-űrteleszkóp használatával a NASA és az ESA űrszondáinak segítségével a csillagászok egy meglepően fényes galaxist találtak 13,4 milliárd fényévre tőlünk.
A galaxis neve GN-z11, és mindössze 400 millió évvel a Big Bang után, mintegy 13,4 milliárd évvel ezelőtt létezett. Mivel egy ilyen távoli galaxisból érkező fénynek hatalmas távolságokat kell megtennie, hogy elérje a Földet, a tudósok úgy látják a galaxist, mint amilyen több mint 13 milliárd évvel ezelőtt volt.
A GN-z11 galaxis a Nagy Medve csillagképben található.
” Nagy lépést tettünk vissza az időben, túl azon, amit a Hubble segítségével valaha is gondoltunk. Sikerült visszamennünk az időben, hogy megmérjük egy galaxis távolságát, amikor a világegyetem a jelenlegi korának mindössze 3%-a volt” – mondta Pascal Oesch, a Yale Egyetem csillagásza, az új mérést bejelentő kutatási tanulmány vezető szerzője a Hubble Európai Űrügynökség németországi információs központjának közleményében.
A képen a valaha mért legtávolabbi galaxis helyzete látható. A mellékelt képen látható GN-z11 jelű távoli galaxis mindössze 400 millió évvel az ősrobbanás után létezett, amikor a világegyetem a jelenlegi korának mindössze 3%-a volt. (A kép forrása: NASA, ESA és P. Oesch)
A rendkívül távoli kozmikus objektumok távolságának mérése sok kihívást jelent a tudósok számára, nem utolsósorban azt a tényt, hogy a világegyetem tágul, és szinte minden idők óta tágul. Minden távolságmérésnek figyelembe kell vennie az objektumok közötti pontos távolságot azóta, hogy az objektum fénye elhagyta és eljutott a Földre.
Ez elég bonyolult lehet. Ezért ahelyett, hogy kilométerben kifejezett távolságról beszélnének, a csillagászok és asztrofizikusok gyakrabban utalnak arra az időre, amikor az objektum az univerzum történetében létezett.
A GN-z11 meghatározásához a tudósok megmérték, hogy a galaxisból érkező fényt milyen mértékben tolta el a táguló univerzum, amit angolul
Az illusztráció egy idővonalat mutat, amely a mai időponttól (balra) a 13,8 milliárd évvel ezelőtti ősrobbanásig (jobbra) terjed. A GN-z11 az eddig felfedezett legtávolabbi galaxis, vöröseltolódása 11,1, ami 400 millió évvel az ősrobbanás utánra esik. A korábbi rekordtartó helyét is azonosították. (A kép forrása: NASA, ESA és A. Feild) Ha a GN-z11 400 millió évvel az ősrobbanás után létezett, akkor a kozmoszban kialakult csillagok és galaxisok legelső populációjához tartozik. Akkoriban a világegyetem éppen csak kilépett a sötét korszakok” vagy magyarul “sötét középkor” néven ismert időszakból. Itt egy videó, amely talán némi fényt vet az univerzum történetére. ” A korábbi rekordot annak az időszaknak a közepén állították fel, amikor az ősgalaxisokból származó csillagfény elkezdett felmelegedni, és hideg gázból, hidrogénből álló ködöt emelt” – mondta Rychard Bouwens, a hollandiai Leideni Egyetem munkatársa, az új tanulmány társszerzője. “Ezt az átmeneti időszakot
A GN-z11 25-ször kisebb, mint a Tejútrendszer és csak az összes csillagtömegének mintegy 1%-a van benne. ” Elképesztő, hogy egy ilyen masszív galaxis nem létezett egészen 200-300 millió évvel azután, hogy a legelső csillagok elkezdtek kialakulni” – mondta Garth Illingworth, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, az új kutatás társszerzője. “Ahhoz, hogy egy egymilliárd naptömegű galaxis ilyen korán kialakuljon, igazán gyors növekedés kell, hatalmas sebességgel termelődnek a csillagok.” A közlemény szerint a GNz11 a Tejútrendszerhez képest hússzor gyorsabban képez csillagokat, ami részben megmagyarázza, hogy a távoli galaxis miért elég fényes ahhoz, hogy az olyan távcsövek, mint a Hubble és a Spitzer, megfigyeljék. Marijn Franx, a Leideni Egyetem kutatócsoportjának tagja elmondta, hogy korábbi munkák azt sugallták, hogy a GN-z11-hez hasonlóan fényes galaxisok nem alakulhattak volna ki a világegyetem történetének ilyen korai szakaszában. ” A GN-z11 felfedezése megmutatta, hogy a korai világegyetemről szerzett ismereteink még mindig nagyon korlátozottak” – mondta Ivo Labbe, szintén a Leideni Egyetem munkatársa és a tanulmány társszerzője. “Az, hogy a GN-z11 hogyan jött létre, egyelőre rejtély marad. A csillagok első generációi fekete lyukak körül alakulhattak ki” . A kutatók szerint a felfedezés nyomravezetést nyújt azokhoz az új információkhoz, amelyeket a James Webb űrteleszkóp fog feltárni, amelyet a tervek szerint 2021. október 3-án indítanak útjára. A JWST főtükre 5,4 méter széles, szemben a Hubble 2,4 méteres tükrével, így többet lehet majd megtudni, mint a Hubble-űrtávcsővel.A sötét középkor csúcsán
Gn-z11: egy atipikus galaxis
Ígéretes eredmények
Még több meglepő felfedezés a James Webb teleszkóp érkezésével
Ez a rövid blogbejegyzés remélhetőleg segített abban, hogy részletesen megértse a GN z11 galaxist.
Ha érdekel a csillagászat, ne habozz, látogass el blogunkra.
Viszlát hamarosan a Le Petit Astronaute-nál!”
Fedezd fel következő cikkünket: Hogyan rajzoljunk űrhajóst?