Tudjon meg többet az orosz kozmológus és matematikus egyedülálló életéről ebben a blogbejegyzésben.
Boldog felfedezést!
Ki volt Alexander Friedmann?
Alexander Friedmann orosz kozmológus és matematikus volt, aki hozzájárult a világegyetem fejlődését magyarázó modellek kidolgozásához. Különösen Einstein mezőegyenleteinek megoldásai szolgáltatták az első bizonyítékot a táguló univerzumra, valamint elméleti alapot szolgáltattak az ősrobbanás és az univerzum állandósult állapotú modelljeinek.
Alexander (vagy Alekszandr) Alekszandrovics Friedmann (vagy Friedman) 1888. június 16-án született az oroszországi Szentpéterváron. Édesapja balett-táncos volt, édesanyja pedig zongorista. Kitűnő tanuló volt, mind a középiskolában, a szentpétervári második gimnáziumban, mind pedig a szentpétervári állami egyetemen, ahol 1906-tól 1910-ig matematikát tanult. Ott részt vett Paul Ehrenfest modern fizikai szemináriumain is, ahol a kvantumelméletet, a relativitáselméletet és a statisztikus mechanikát tárgyalták. Tiszta és alkalmazott matematikából 1914-ben szerzett mesterdiplomát, bár kutatásai kiterjedtek a repüléstanra, a Föld mágneses terére, a folyadékmechanikára és az elméleti meteorológiára is.
1913-ban kinevezték a Szentpétervár külvárosában lévő Aerológiai Obszervatóriumba, ahol meteorológiát tanult. A következő évben Lipcsébe ment, hogy Vilhelm Bjerknesnél, a kor vezető elméleti meteorológusánál tanuljon. Számos léghajórepülésen vett részt, hogy meteorológiai megfigyeléseket végezzen, de amikor kitört az első világháború, Friedmann önként jelentkezett az orosz légierőhöz műszaki szakértőként és bombázópilótaként. 1915 után aerodinamikáról tartott előadásokat pilótáknak, 1916-ban pedig a kijevi Központi Repülőállomás vezetője lett, majd a Központi Repülőállomással együtt Moszkvába költözött. A Központi Repülőgépészeti Állomás azonban az 1917-es orosz forradalom után feloszlott, és Friedmann 1918-tól 1920-ig a Permi Egyetemen az elméleti mechanika professzoraként dolgozott.
Friedmann 1920-ban, miután a Vörös Hadsereg elfoglalta Permet, és a polgárháború túlságosan megnehezítette az életét, visszatért Szentpétervárra (akkor Petrográdra), hogy a Fő Geofizikai Obszervatóriumban foglaljon állást. Egyidejűleg több más tisztséget is betöltött: a Petrográdi Egyetem matematika és mechanika professzora, a Petrográdi Politechnikai Intézet fizika és matematika professzora, a Petrográdi Vasútépítési Intézet, a Tengerészeti Akadémia és az Optikai Intézet kutatója.
1920 végén későn ismerkedett meg Albert Einstein általános relativitáselméletével, amely a háború sújtotta Szovjet-Oroszországban több éves késéssel jelent meg. 1922-ben felfedezte a táguló világegyetem megoldását Einstein általános relativitáselméletének mezőegyenleteire. Einstein először azt hitte, hogy a megoldás téves, de később felismerte, hogy valójában helyes, és új megvilágításba helyezte az egész témát. A világegyetem tágulását végül néhány évvel később Edwin Hubble 1929-es megfigyelései igazolták.
Friedmann 1924-es cikkei Friedmann három modelljét mutatják be (a téridő pozitív, nulla és negatív görbületét leíró), egy teljes évtizeddel azelőtt, hogy Howard Percy Robertson és Arthur Geoffrey Walker közzétették volna elemzésüket. Az általános relativitáselméletnek ez a dinamikus kozmológiai modellje lett a világegyetem ősrobbanás- és állandósult állapotú elméletének standardja (Friedmann munkája is mindkét elméletet alátámasztja), bár az állandósult állapotú elméletet a kozmikus háttérsugárzás 1965-ös észlelése után nagyrészt elvetették.
1923-ban és 1924-ben Friedmann-nak lehetősége nyílt arra, hogy beutazza Európát, és megvitassa kutatási területeit más tudósokkal, különösen Németországban, Norvégiában és Hollandiában. 1924-ben ismét visszatért Szentpétervárra (új nevén Leningrádba), ahol megkapta a leningrádi fő geofizikai obszervatórium igazgatói posztját. Ez idő alatt rövid ideig a kiváló orosz elméleti fizikus és kozmológus, George Gamow tanult nála.
1925 júliusában részt vett egy rekordot jelentő léghajórepülésen, amelynek során 7400 méteres magasságot ért el. Két hónappal később, 1925. szeptember 16-án azonban Friedmann élete 37 évesen tragikusan véget ért. Tífuszban halt meg, amelyet nyilvánvalóan a Krímben töltött nyaralás során kapott el.
Fedezze fel következő cikkünket: Ki volt Arthur Eddington?