Mi volt a Luna 1 küldetés?
Ebben a blogbejegyzésben bemutatjuk a Szovjet Luna-program első sikeres küldetését.
3, 2, 1… Lift Off!?
A program látványos kezdete
A Luna 1 egy űrszonda volt a Szovjetunió részéről. Ez volt a Luna-program első küldetése, és ez volt az első űreszköz, amely elérte a Holdat. A Luna 1 kulcsfontosságú tudományos felfedezéseket tett, és a Szovjetunió űrprogramjának egyik legjobb eredménye.
A Luna 1 űrszonda kialakítása
Az űrszonda gömb alakú volt. Öt antenna állt ki az egyik végéből, és a gömb felszínéből a‘műszerek számára kialakított nyílások álltak ki. Különböző szovjet fém emblémák is voltak rajta.
A Luna 1 szonda másolatai a szovjet múzeumokban.
Műszerek a Luna 1 szondán
A Luna 1-nek volt rádióberendezése, követő adója és távmérő rendszere a Földdel való kommunikációhoz. Az űreszköz számos tudományos eszközt is hordozott. Ezek közé tartozott egy magnetométer, egy mágneses mezőt mérő berendezés, egy szcintillációs számláló./b>, egy nagyenergiájú részecskéket érzékelő berendezés és egy Geiger-számláló (sugárzásmérő berendezés). A Luna 1 egy mikrometeorit-érzékelőt és egyéb berendezéseket is hordozott.
A gömbre szerelt négy ostorantenna és egy merev antenna biztosította a kommunikációt. Az energiát higany-oxid és ezüst-oxid akkumulátorok szolgáltatták.
A Luna 1 jellemzői
Bruttó tömeg: 361,3 kg (795 font).
Magasság: 1,21 méter.
A szonda anyaga: alumínium és magnézium.
Hajtómű: nincs.
Sebesség: 11,38 kilométer másodpercenként a Föld felszínéhez képest.
Fő célkitűzések
1. kép: Msztyiszlav Gnyevisev által fényképezett gázfelhő.
2. kép: a rakétakúp másolata egy 1969-es kiállításon.
A küldetés fő célkitűzései a következők voltak: megmérni a hőmérsékletet és a nyomást az űrhajó belsejében, ab>vizsgálni a bolygóközi anyag gáznemű összetevőit és a Nap koronasugárzását, a Nap és a Szonda gáznemű komponenseit.a Föld és a Hold mágneses mezőinek mérése,a időjárás részecskéinek tanulmányozása az űrben, a Föld és a Hold eloszlásának tanulmányozása.b>a nehéz atommagok eloszlása a primerkozmikus kozmikus sugárzásban, valamint a kozmikus sugárzás egyéb tulajdonságainak tanulmányozása.?
Eredmények
A küldetés során végzett mérések megtalálták új adatokat a Föld sugárzási övéről és a Sugárzási övről.b>külső űr, felfedezték, hogy a Holdnak nincs mágneses tere, és hogy a bolygóközi térben napszél, a Napból kiinduló ionizált plazma erős áramlása halad át.
A Luna 1 küldetés összefoglalója
<
A Szovjetuniónak 1959. január 2-án, három sikertelen kísérlet után végre sikerült egy űrhajót a Föld körüli pályán túlra juttatni. A 8K72 számú B1-6 háromfokozatú hordozórakéta, a SS-6 Sapwood (az R-7 ballisztikus rakéta alapján), a 1. számú indítóállásról indult.wikipedia.org/wiki/Cosmodrome_de_Ba%C3%AFkonur” rel=”noopener noreferrer” target=”_blank” title=”Baikonur Cosmodrome”>Baikonur Cosmodrome moszkvai idő szerint 19:41:24.1 órakor. Az E1 No. 4 űrhajót szállította, amelynek célja az volt, hogy közvetlen menekülési pályán, a Föld körüli pályára való előzetes belépése nélkül kényszerleszállást hajtson végre a Holdon.
1959. január 3-án, a Földtől mintegy 113 000 km távolságban a űrhajó nátriumgázból álló felhőt bocsátott ki. (1 kg), amely egy hatodik magnitúdós csillag fényességével volt látható az Indiai-óceán felett, hogy a csillagászok nyomon követhessék a szondát, és hogy kísérletként szolgáljon a gáz viselkedésére az űrben.️
Szintén 1959. január 3-án 3-án, miután elérte a szökési sebességet, a Luna 1 levált 1472 kg-os harmadik fokozatáról. Az 5,2 m hosszú és 2,4 m átmérőjű harmadik fokozat végig a Luna 1 mellett haladt.
Sapwood SS-6 rakéta, más néven R-7 Semiorka.
A Luna 1-nek a Hold felszínébe kellett volna becsapódnia. Azonban 1959. január 4-én 4-én, 34 óra repülés után 5995 km-en belül haladt el a Hold felszínén, és több repülési hiba miatt kezdett becsapódni a Hold felszínébe.elkezdett pályára állni a Nap körül a Föld és a Mars pályája között, ahol ma is kering (450 napos pályán). Így a Luna 1 lett az első űreszköz, amelyik a Nap körül keringett.
1959. január 5-én, moszkvai idő szerint délelőtt 10 óra körül a szonda megszűnt sugározni. 62 órás küldetés után (amikor az akkumulátorai csak 40 órás működésre voltak hitelesítve), 597 000 kilométer távolságot ért el az űrben, a Földtől.
1959. január 14-én a szonda elérte pályájának perihéliumát (a Naphoz legközelebbi pontját), 146,4 millió kilométerre haladva el tőle. Ugyanezen év szeptember elején a szonda elérte volna az aphéliumot, amely 197,2 millió kilométerre volt a Naptól.
Egy évvel az E1 No. 4 indítása után a hivatalos szovjet források már Luna-1-ként azonosították a küldetést.
Köszönjük, hogy elolvasta ezt a blogbejegyzést a Luna-program első küldetéséről: Luna-1?️
Ha más cikkek is érdeklik Önt az űr meghódításáról, kérjük, látogasson el blogunkra.
Viszontlátásra a Le Petit Astronaute-on!
Fedezze fel a következő cikkünket : legerősebb rakéták